péntek, máj. 25, 2018

"Kerüld a pereskedést. Törekedj kompromisszumra, amikor csak lehetséges... ha papíron nyersz is, ténylegesen veszíteni fogsz: tiszteletdíjat, költségeklet és időt."
Abraham Lincoln

  • A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény. Hazánkban a mediációra 2003 március 17-től kezdve van jogszerű lehetőség.
  • A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló EP/ET 2008/52/EK Irányelv.
  •   Pp. 80. § (4) bekezdésében foglalt perköltségviselés szabályai. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél – a per eldöntésére való tekintet nélkül – a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére.
  • Pp. 121. § (4) Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre utalni kell.
  • Pp. 148. § (2) bekezdése a bíró tájékoztatási joga.
    A bíróság – amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) a)pont. Ha a felek a közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.
  • Pp. 170. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő. A titoktartási kötelezettség alól felmentést a közvetítői eljárásban részt vett felek adhatnak a közvetítőnek, szakértőnek, illetve a közvetítői eljárásban részt vett más személyeknek is.
  • Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény (Itv.) 58. § (3) bekezdése a közvetítői eljárásban résztvevő fél illetékkedvezményben való részesítése.
    Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.
  • Az Irányelv maradéktalan átültetéséhez szükség van az eljárási jogszabályok további módosítására, amelyet indokol a Polgári Törvénykönyv vonatkozó módosítása is a közvetítői eljárás alkalmazására vonatkozóan a házassági bontójogban, a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per körében.
    [4] A Mediációs Munkacsoport javaslatai szerint módosulnának a szünetelés szabályai (Pp. 137. (2)), bővülne a 148. § (2) bekezdése a közvetítői eljárás során született megállapodás bíróság általi egyezségbe foglalása és jóváhagyása körében. A Polgári Perrendtartás vonatkozó rendelkezései kibővülnének a bírósági közvetítői eljárásban kötött megállapodás részletszabályaival.
  • A Parlament 2012. július 9.-én fogadta el a közvetítői törvény módosítását, mely szerint a közvetítői tevékenység a bírósági szervezeten belül is folytatható. Ezt a tevékenységet a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően erre kijelölt bírósági titkár végezhet. Munkájára a bíróságok illetékességi területe és a polgári perrendtartás illetékességi szabályai nem irányadók. A bírósági közvetítés illetékmentes (módosított Itv. 56. § (4) bekezdés). E változások lehetővé teszik, hogy a közvetítői eljárás során a családjogi vitákban a felek térítésmentesen gyors és megnyugtató megoldáshoz jussanak [4] Az új Ptk. Családi jogi Könyvének tervezete szerint (4:22. §) a házassági bontóperben a bíróság kezdeményezheti, a szülői felügyelet gyakorlásának a rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perben (4:180. §) pedig kötelezheti is a szülőket, hogy külön törvényben szabályozott közvetítői eljárást vegyenek igénybe.
  • Indokolás az egyes törvények módosításáról a bírósági eljárások gyorsítása és a hatékonyabb ügyteherelosztás érdekében. T/7676 irományszámú „Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatwww.parlament.hu/internet/plsgl/internet_irom

gavel-and-paragraph-symbol_full

Csatlakozna hozzánk?

A Mediációs Szakkollégium nyílt szervezet, amely a soraiba várja mindazokat a kollégákat, akik a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai és az IRM által nyilvántartásba vett mediátorok.

További felvilágosításért keressék
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elnököt
vagy Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. titkárt.

Bankszámlaszám

BÜK-Mediációs Kollégium 10918001-00000007-20950003

Belépés

Tagoknak

Amennyiben még nem tag, a belépés előtt kérjük, regisztráljon!

Az ügyvéd és a mediáció

Az ügyfél azért bízza ügyét ügyvédre, mert abban érdekelt, hogy azt a lehető leggyorsabban és a legköltséghatékonyabban oldja meg jogi képviselője. Noha nem minden jogvita és szituáció alkalmas a mediációra, mégis, az esetek jelentős többségében ésszerű lépés az ügyvéd részéről, ha ügyfelével együtt megfontolás tárgyává teszi, az adott helyzetben helyes és célszerű lépés lenne-e a közvetítés kezdeményezése. Az ügyvéd sok esetben a mediációs eljárásban ügyfele jogi képviselőjeként részt vesz, így megadhatja számára a szükséges jogi szakmai támogatást és biztonságot és elősegítheti a jogilag is helytálló megállapodás megkötését.

Legközelebb tehát kérje meg ügyvédjét: mérlegeljék közösen, hogy pereskedés előtt és/vagy helyett válasszák-e a közvetítést!