szerda, november 14, 2018

"Kerüld a pereskedést. Törekedj kompromisszumra, amikor csak lehetséges... ha papíron nyersz is, ténylegesen veszíteni fogsz: tiszteletdíjat, költségeklet és időt."
Abraham Lincoln

2003. március 17-én lépett hatályba a 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Törvény) a közvetítői - közkeletű nemzetközi megnevezéssel a mediációs - tevékenységről.

Természetesen az a közvetítői tevékenység amely e jogszabály alapján folytatható, nem azonos azzal, amit a köznapi szóhasználatban közvetítésként ismerünk, ezért az egyértelműség kedvéért érdemes az évtizedek óta bevált "mediáció" terminust használni.

A mediáció olyan alternatív jogvitarendezési eljárás, ahol a vitában érintett felek kezdeményezésére egy pártatlan személy, a mediátor nyújt segítséget ahhoz, hogy a jogvita megoldásaképpen a felek olyan megállapodást kössenek, amely mindkettejük számára kielégítő.

A mediációban nincs vesztes, mivel a megállapodás azt a közös nevezőt fogja tartalmazni, ami az egyik félnek még, a másiknak pedig már elfogadható. Ezen mind a ketten nyernek, és - ellentétben a peres eljárással, ahol az esetek döntő többségében a felek közötti kapcsolat végérvényesen megszakad - nyitva marad a jövőben közös együttműködés lehetősége is. Ez utóbbinak pedig természetesen elsősorban az üzleti viták körében van jelentősége.

A közvetítői eljárás végeredményeként megszülető egyezség jogi értelemben egy magánokirat. Ez közvetlenül ugyan nem végrehajtható, azonban - mivel a kompromisszum a felek aktív közreműködése által jön létre - valószínűsíthető annak önkéntes végrehajtása is. Amennyiben pedig ez mégsem következne be, még mindig van lehetősége a kárt szenvedett félnek arra, hogy igényét a hagyományos, bírói út vagy kereskedelmi választottbíróság igénybevételével érvényesítse.

A Törvény szerint azokat, akik az abban megszabott feltéteknek maradéktalanul megfelelnek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásba veszi, és közvetítői igazolvánnyal látja el, amelynek birtokában a továbbiakban mediátori tevékenységüket folytathatják. A Budapesti Ügyvédi Kamarán belül pedig létrejött a Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma, amelynek tagjai a KIM által akkreditált ügyvéd-mediátorok.

Mindazokban, akik még nem éltek e jogintézmény lehetőségével, nyilvánvalóan felvetődik a kérdés: miért válasszam a mediációt ahelyett hogy polgári peres útra terelném követelésemet?

A kérdésre adandó válasz számos részterületen szembeötlő különbségekre mutat rá, amelyeket az alábbi táblázatos formában lehet a legkifejezőbben érzékeltetni.

A PER

A MEDIÁCIÓ

Nem önkéntes

A felek az idézésre kötelesek a bíróság előtt megjelenni és ott tényeket, iratokat feltárni akkor is, ha az számukra kedvezőtlen. Az eljárás a határozathozatalig tart.

Önkéntes

A feleknek teljes kontrolljuk van a másik fél vagy a mediátor számára feltárni kívánt tények, információk és dokumentumok felett. A fél bármikor kiléphet az eljárásból s ügyével bírósághoz fordulhat.

Nyilvános, nem bizalmas

A bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános, azon bárki részt vehet, zárt tárgyalásra csak kivételesen kerülhet sor.

Bizalmas

A közvetítési eljárásban kizárólag azok vehetnek részt, akiknek a jelenlétéhez a felek hozzájárulnak. A mediátort titoktratás köti.

A jogszerűt kutatja

A bíróság célja az, hogy felderítse: az adott esetben mi a hatályos jog szerinti helyzet, ami számos esetben nem tökéletesen esik egybe a felek akaratával, sem a méltányossággal. Lehet valami jogszerű de méltánytalan, vagy méltányos de jogszerűtlen egyidejűleg.

Méltányos egyezségre törekszik

Nem az az érdekes, hogy ki a hibás, kinek mekkora része volt a vitás helyzet létrejöttében. Az a lényeges, hogy közös erőfeszítés eredményeképpen egy olyan kompromisszum szülessék, amely mindkét fél számára méltányos.

Hosszadalmas és drága

A végrehajtható bírósági ítélet megszületéséig biztosan több év telik el, amely illeték és egyéb költség fizetési kötelezettséggel jár.

Gyors és költséghatékony

Az esetek többségében 1-2 tárgyalási nap alatt is megszületik az egyezség, amely anyagilag is előnyös mindkét fél számára

Kiélezi az ellentétes érzelmeket

Ellehetetlenítheti a későbbi kapcsolatokat.

Levezeti a feszültségeket

Gyakran a korábbinál is jobb együttműködés alapjául szolgál.

Nyer-veszít

A perben csak az egyik fél nyer, ezért a másik fél szükségszerűen pervesztes lesz.

Nyer-nyer

A megegyezést kötő felek mindegyike megőrzi méltóságát és mindketten nyertesként távoznak.


A mediáció hazánkban - egyelőre - még kialakulóban van, mi, ügyvéd-mediátorok is keressük azokat a jogterületeket, ahol leghatékonyabban megmutatkozhatnak ennek a jogvita-rendező eljárásnak az előnyei. Számos más terület mellett az ingatlanforgalom, a lakásbérleti jog és a társasházak joga is felvet olyan jogi problémákat amelyeket a természetes személyek és a gazdasági társaságok éppen mediáció útján tudják majd gyorsan, költséghatékonyan és véglegesen rendezni.

A telekhatár-rendezés, a túlépítés, a szomszédjogok, a szolgalmi jog csak néhány példa abból a konfliktus-halmazból, amelyek valószínűleg mediátor igénybevételével sokkal hatásosabban rendezhetnők lehetnének, mint jelenleg bírói úton. A rövid eljárási időről nem is beszélve, hiszen az ingatlannal kapcsolatos peres eljárások gyakran 4-5 évig is eltarthatnak.

A bérleti joggal kapcsolatos viták, hátralékok, a bérlemény rendeltetésellenes használata illetve a helyiség használatra alkalmassá tétele, a bérbeadó és bérlő jogaiból és kötelezettségeiből fakadó jogviták peres úton történő rendezése legtöbbször időben messze túlhaladja a bérleti jogviszony időtartamát.

Az új társasházi törvény pedig már fel is hívja a társasházak közös képviselőit legmagasabb jogszabályi szinten arra, (57.§) hogy a közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személyek közötti polgári jogvitát mindenekelőtt a közvetítői tevékenységről szóló jogszabály alapján, mediáció útján kíséreljék meg rendezni.

A bíróságok súlyos leterheltsége és a vitában álló felek érdeke a problémák mielőbbi és minél költségkímélőbb megoldására, egyaránt abba az irányba mutat, hogy a mediáció gyors elterjedésére és még gyorsabb népszerűségére számíthatunk.


Dr. Kováts Ágnes
ügyvéd - mediátor(A cikk az Ingatlan és befektetés c. szaklap
2003. évi 34. számában jelent meg)

Csatlakozna hozzánk?

A Mediációs Szakkollégium nyílt szervezet, amely a soraiba várja mindazokat a kollégákat, akik a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai és az IRM által nyilvántartásba vett mediátorok.

További felvilágosításért keressék
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elnököt
vagy Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. titkárt.

Bankszámlaszám

BÜK-Mediációs Kollégium 10918001-00000007-20950003

Belépés

Tagoknak

Amennyiben még nem tag, a belépés előtt kérjük, regisztráljon!